Idén is négy magyar régió került fel arra a listára, ami az Európai Unió 20 legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t termelő térségét összegzi. Jobbára bolgár, román és lengyel térségekkel osztozunk az utolsó helyeken. Egyetlen magyar régió van, amely eléri az uniós átlagot, ez pedig Közép-Magyarország.
Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
A nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiók a saját GDP-jükhöz képest jóval kevesebb EU-támogatást kaptak a 2007-2013-as ciklusban, mint az észak-magyarországi régió, ennek ellenére a dunántúli térségek jelentős gazdasági fejlődést mutattak 7 év alatt, míg az északi régió egyáltalán nem közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest.
Berlin tényleg szegény. Ha ugyanis teljes egészében kivesszük a német gazdaságból a fővárost, akkor az egy főre eső német GDP magasabb lenne - derül ki a kölni Német Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításaiból. Ez egyedülálló egész Nyugat-Európában. A közgazdászok tulajdonképpen azt mutatták be, hogy mennyire vízfejűek (vagyis főváros-központúak) az Európai Unió gazdaságai. A Portfolio mindezek alapján megnézte a Budapest-hatást is.
A magyar határral szomszédos osztrák tartomány az elmúlt 20 évben bámulatos utat tett meg. Egy főre jutóan ugyanakkora támogatást kapott, mint Magyarország, és ebből a fejlődő Ausztria egyik vezető régiójává vált Burgenland két évtized alatt. Mit tett a 280 ezer fős tartomány 2,2 milliárd euró európai uniós támogatásból? Mit tanulhatunk belőle?
Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.
A petrolkémiai üzemben akadt gond.
Súlyos fenyegetéssel néznek szembe.
232 személyt tartóztattak le.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
